Aki régebb óta követi a blogot, biztos észrevette, hogy tartottam egy hosszabb őszi szünetet, amelyről szeretnék majd mesélni Nektek, de mivel bőven benne járunk az adventben, először arra koncentrálok inkább, hogy behozzam a lemaradást, és annyi egészséges & diétabarát recepttel bombázzalak Titeket az ünnepekre, amennyivel csak tudlak.
Elsőként egyik kedvenc sütim, a crumble, vagyis morzsasüti karácsonyi és egyben diétás verzióját szeretném megosztani Veletek, amit egyik legkedvesebb nagynéném sütött nekem nemrég, a családi előkarácsonyi összejövetelünk alkalmával.
Szerencsére szép nagy családom van, viszont pont ezért ritkán sikerül teljes létszámban összejönnünk. A karácsonyból azért általában nem engedünk, a két ünnep között egy-két hiányzótól eltekintve összegyűlik a csapat, és minden évben másnál, együtt dobjuk össze a menüt, ki a sütit hozza, ki a salátát. Idén először, a család egy része külföldön tölti az ünnepeket, így úgy döntöttünk ahelyett, hogy elmaradna, egy hónappal előre hozzuk a karácsonyt. Szuper, hangulatos kis vacsoránk volt, és az a – lássuk be – ritka helyzet állt elő, hogy a mentes desszert sikerült a legjobban (amit most a nagyképűség gyanúja nélkül nyugodt szívvel kijelenthetek, mert nem én csináltam).
Sajnos annyira elöntött a kajakóma, hogy nem is jutott eszembe rögtön rákérdezni a receptre, úgyhogy jóval később, a fiúk egyre hangosabb, fociról, elektronikai cikkekről és autó márkákról szóló létfontosságú eszmecseréi közepette próbáltam begyűjteni az infót. Végül két sztorizás között csak sikerült elcsípnem az ünnepi koccintásoktól enyhén megszédült társaságban szájról-szájra terjedő receptet, úgyhogy a 21. századtól és a reform édességek világától szokatlan módon, most én is emlékezetből osztom meg Veletek (remélem, hogy nem hagyok ki semmit).

Hozzávalók:

Tészta
- 10 dkg zabpehely (ha szükséges, gluténmentes)
- 10 dkg darált dió
- 3 dkg teljeskiőrlésű tönköly liszt (gluténmentes diétában zabliszt vagy barna rizsliszt)
- 10 dkg laktózmentes vaj + a sütőedény kikenéséhez
- 10 dkg eritrit (+ízlés szerint, gyümölcstől függően)
- ½ mk. mézeskalácsfűszer (vagy őrölt szegfűszeg)
- 1 tk. fahéj (ha szeretjük az ízét, mehet több is, ne sajnálja)


Töltelék
- 20 dkg szilva vagy valamilyen bogyós gyümölcs (lehet fagyasztott is)
- ½ tk. fahéj
- ½ mk. őrölt gyömbér
- 1½ ek. eritrit

Elkészítés:

Érdemes elsőként a tölteléket elkészítenünk, ami ennek a desszertnek az alapja. Ha nincs kéznél szilva, a meggyet, cseresznyét, szedret és epret is jó szívvel tudom ajánlani a sütibe, a lényeg, hogy ha fagyasztott gyümölccsel dolgozunk, jó előre olvasszuk ki szobahőmérsékleten, és lehetőleg ne mikrózzuk. Ha mégis S.O.S jön ránk a sütés, csak emiatt ne féljünk belevágni, akkor alacsony hőfokon, vagy olvasztó funkción menjen a mikró, és jól öntsük le a felesleges levét. A túl leves állag ellen hatékony fegyver lehet egy csapott ek. chia mag, ha úgy érezzük másképp nagyon tocsogós a töltelék, nyugodtan keverjünk hozzá egy keveset.
A gyümölcsöt magozva, szilvát negyedelve, minden mást felezve, keverjük el a fűszerekkel és eritrittel, majd egyenletesen oszlassuk el egy kivajazott tepsi alján. Célszerűbb valami mélyebb porcelán vagy üveg sütőedényt, esetleg kisebb piteformát használni, amiben akár a tálalás is esztétikusan megoldható, mert ezt a fajta édességet nem feltétlen érdemes előre kiporciózni.
Utána összekeverjük a száraz összetevőket. A vajra kivételesen hidegen lesz szükségünk, kisebb kockákra vágva belemorzsoljuk, "gyurmázzuk" a száraz keverékbe. Nem fogunk teljesen homogén masszát kapni, és ez nem is baj, a kész tésztát ugyanis rá kell morzsolni a gyümölcs tetejére, így lesz igazi morzsás sütink.
A sütési időt itt is, mint mindig, sütője válogatja, mondom a sztenderdet: 180 fokon, előmelegített sütőben, 20 percig alufóliával fedve, majd további kb. 15 percig fólia nélkül kell sütni (légkeveréssel ez utóbbi 10 percre rövidül). Gázon közepes láng alatt egy kicsivel, hasonló intervallumokkal érdemes sütni.
Ez alatt az idő alatt a tésztában lévő vaj szépen lecsorog a gyümölcsre, nagyon klasszul megpuhítva-összeolvasztva azt a fűszerekkel, a diós morzsa pedig szép aranybarnára sül, olyan klassz karácsonyi hangulatot és aromát teremtve, hogy még az illatmécsesek is elbújhatnak mellette.
Szeretettel ajánlom ezt a receptet akár hangolódásként, akár a karácsonyi asztalra, sőt majd az ünnepek után is, ha egy könnyedebb, gyümölcsösebb édességre vágyunk a sok nehéz, krémes süti után. Addig is egy kis játékra invitálnálak Benneteket: ha van kedvetek, süssétek meg velem együtt Ti is, akár a héten, akár az ünnepek alatt bármikor, és posztoljatok róla fotót az Instagramon #youcandidiet vagy @youcandidiet jelöléssel, hogy én is megoszthassam képeiteket, és így együtt minél több diétázónak üzenjük meg a karácsony közeledtével, hogy

Mindenmentes étel ≠ mindenmentes élet.
Instagram: youcandidiet